Fejlesztő: id software
Kiadó: Activision
Platform: PC / Xbox
Eredet: Egyesült Államok
Várható megjelenés: 2004 augusztus 15
Online áruház: Doom 3 előrendelés




Doom. Végzet. Kevésszer foglalta össze ennyire jól egy cím egy játék tartalmát. 1993-at írunk, legenda születik: egy kis dallasi csapat (id software) egy rendkívül sikeres, zsánert alkotó játék (Wolfenstein 3D) után két évvel kapásból új magasságokba löki a műfajt, a Doom gyakorlatilag megmutatja az FPS-ek fogalmát, a Végzet – ironikus módon – a sajátszemszögű lövöldék evolúciójának első igazi mérföldköve – azaz a Kezdet.
A felállás egyszerű: végy egy keménykötésű tengerészgyalogost, büntetésből (hősünk szó nélkül tekerte ki a civilekre tűzparancsot kiadó felettesének nyakát) küld az UAC marsi kutatóbázisára, ott nyisd meg a Pokol kapuit, adj az emberünk kezébe egy pisztolyt, és állítsd szembe egymillió rémséggel. A recept működött, a Doom single player porciója pillanatok alatt szippantotta magába a mit sem sejtő játékost, a multiplayer szekció pedig elindította a mai napig tartó FPS többjátékos-őrületet. A Doom eljutott mindenhová, kinőtte a játékokkal foglalkozó szaklapokat, popkulturális jelenséggé vált – ha egy játék szerepet kap a Vészhelyzetben (ER, második szezon, hetedik epizód, „Hell and High Water” – még a cím is utal rá), akkor ott többről van szó, mint egyszerű videojáték-sikerről.
Az id innen a maga útját járta. Csináltak egy sikeres második részt a Doomhoz, gyártottak Quaket, aztán Quake-folytatást, aztán egy hármas számú Quake-et – a hangsúly pedig szépen lassan eltolódott a multiplayer felé. A változás elsősorban a kilencvenes évek közepétől egyre nagyobb tömegeket vonzó kompetitív multiplayer csatározások népszerűségének, és kezdeti id játékok egyedi single player szekciójáért felelős designerek (Romero, Petersen, McGee) távozásának volt köszönhető. A kilencvenes évek végén a dallasi csapatot már inkább remek, széles körű licencelésre szánt technológiákat gyártó társaságként tartottuk számon – az evolúciós mérföldköveket (Half-Life) mások kalapálták össze.



Fordult egyet az évezred, és vele fordult egyet az id is. A 2001-es MacWorld Expon John Carmack (az id programozó-atyaúristene, ugye) robbantotta a bombát: készül a Doom 3. Az új Doomot bemutató rövidke videó másnap ellepte a Netet, és a játékról eddig csak kívánságlista szintjén társalgó gamer-közösség álla akkorát koppant a padlón, hogy beleremegett a világ. A Doom 3 döbbenetesen jól néz ki. Videojátékban eddig soha nem látott minőségű és részletességű szörnyek vánszorogtak az elképesztően hangulatosan megvilágított folyosókon, a főhős részletes arcmimikája láttán pedig sokan kétségbe vonták, hogy nem előre renderelt animációt látnak e éppen. Ismét működésbe lépet az id-varázslat.
Az azóta eltelt három évben vártuk a csodát. Az id szokásos „when it’s done” megjelenési időpontja (esetükben tényleg van értelme a 3DRealms által a Duke Forever kapcsán agyonkoptatott kifejezésnek – ők tényleg leszállítják a játékot, ha elkészült :-) 2004 nyarára érett valós dátummá – az Államokban augusztus elején, nálunk pedig a hónap közepén kerül a boltok polcaira a Doom 3. Mit várhatunk az új pokolbéli kalandoktól?



Történet tekintetében az első rész újráját: a Doom 3 ilyen szempontból remake, a klasszikus első epizód alaposan felturbózott verziója. A történések helyszíne (ismét) a United Aerospace Corporation (UAC) marsi kutatóbázisa, az időpont pedig 2145. Hősünk egyedül érkezik a bázisra: az első fél óra csendes barangolással telik – aztán elszabadul a Pokol, az UAC kísérletei portált nyitnak az ismeretlenbe. A bázison szinte mindenki elpusztul (hogy aztán élőhalottként térjen vissza), a dimenziókapun pedig nagy számban kezdik átpréselni magukat a démonok…
A sztori kidolgozásában a 7th Guest forgatókönyvírója, Matt Costello segítette az id-t. Costello jelenléte egyben az irányváltást is jelzi: az eredeti Doom inkább a tömegmészárlásokra ment rá, a jelenlegi epizód sokkal inkább a kisebb, de jóval látványosabban kidolgozott összecsapásokat preferálja. A fenyegető hangulat persze megmarad, sőt, a játék rengeteg horror-elemmel, és „most azon nyomban szívrohamot kapok” pillanattal bővült. Az id célja nyilvánvalóan a filmszerű hatás elérése volt: a Doom 3-ban az eddigi játékaikban nem nagyon látott, a first person mászkálást / lövöldözést megszakító, külső nézőpontból szemlélt (a játék motorjával készült) animációk is helyet kaptak (az egyik videóban látható például, ahogy hősünk lassítva vág gránátot a harapni készülő szörnyella szájába – állítólag a többi animáció is ilyen cool). A sztori első fázisa az id által csak „Alpha Lab”-nek becézett épületkomplexumban és annak környékén (igen, a hírek szerint rövid időre a Mars felszínére is kijutunk majd) játszódik, aztán teszünk egy rövid kirándulást a Pokolba, a Gonosszal való végső összecsapásra pedig a bolygó felszíne alatt, az elfeledett marsi civilizáció romjai között kerül majd sor. Eddig javarészt csak a történet első feléből láttunk képeket és videókat, az id a későbbi meglepetéseket visszatartotta – ami teljesen rendben is van egyébként, eleve rosszul indul az a játék, ahol már a megjelenés előtt elpuffogtatják az összes puskaport.



A fegyverarzenál erősen alapoz az eredeti Doom kínálatára. Végeleges listát persze itt sem tudunk közölni, beszéljünk inkább azokról az gyilkolóeszközökről, amiket biztosan használhatunk. Ott van rögtön az öklünk, mint alap, az induló pisztoly, a jól bevált shotgun, a mindig megbízható láncfűrész (igazi doomos fegyver, hiba lett volna kihagyni), a tömegoszlatásra kiválóan alkalmas assault rifle és chaingun, a forró meglepetést okozó plazmavető („locsolócső”, ahogy 94-ben becéztük :-), a jó öreg rakétavető, és persze az elmaradhatatlan Big F***ing Gun, a BFG, minden tömegpusztító fegyverek apukája. Szörnyeket is szép számmal kapunk, a változatos zombifajtákon kívül újradizájnolva tér vissza néhány régi kedvenc (impek, a pink demon, hellknight, arch-vile) plusz itt vannak az új rémségek (pl. hosszú csáppal vagdalkozó rettenet), és az eddig (érthető okokból) be nem mutatott főellenfelek is – őszintén reméljük, hogy a játék megfelelő pontjain egy cyberdemon, vagy egy hatalmas biomech pókica is elődugja majd a méretes fejét. Apropó, előugrás: a szörny pajtások rendkívül sokféleképpen ugorhatnak nyakunkba, az id-nál gondoskodtak arról, hogy a legváratlanabb pillanatokban és helyekről érkezzen az áldás – a rémek elénk teleportálódhatnak, áttörhetik a falat, vagy akár szétfeszíthetik a bezárt ajtókat is (ez utóbbiak persze gondosan előre szkriptelt szekvenciák lesznek). A látványos halálukról a Doom 3 saját (nem licencelt!) fizikai alrendszere gondoskodik majd: a rongybaba-fizika (a tárgyak valós mozgásával elegyítve) igen megkapó jeleneteket fog produkálni. Játékidő? Úgy 20-25 óra környékén, normál nehézségi fokozattal számolva – a manapság divatos „egydélutános” lövöldékhez képest határozottan kellemes időtartam.



A grafikát itt és most nem dicsérem külön: írtunk róla eleget, akinek van szeme, láthatja, hogy miről van szó – vizuális revolúcióról. Az id ezen a téren soha nem kötött kompromisszumot, a játékaik grafikailag mindig előre mutatnak, Carmack soha nem arról volt híres, hogy a mások által már kitaposott ösvényeket választja, ő a jövőnek dolgozik, nem a tegnapnak, vagy a (fejlesztés megkezdésnek időpontjára vonatkoztatott) mának. A brutális részletességű textúrának, a durvulens árnyékolásnak és fényhatásoknak persze komoly ára van: a játék kőkemény vasat igényel. A P4/Athlon 1.5 GHz, 384 mega ram, GeForce3 / Radeon 8500 kombótól indul a móka, a 2 Ghz körüli processzorral, GeForce 5900XT vagy Radeon 9600XT videókártyával és fél giga memóriával felszerelt versenyzők már jó eséllyel indulhatnak magasabb felbontásokban / jobb minőségi beállítások mellett is, míg a totális élvezethez (1024*768 feletti felbontások, többszörös élsimítás és anizotróp szűrés, minden minőségi beállítás a maximumon) atomerőműre (3 GHz+ proci, 1 giga ram, minimum Radeon 9800 XT, de inkább ATI X800 / nVidia 6800 videokártya) lesz szükség. Ez van, emberek, eddig még nem nagyon volt olyan id játék, ami miatt ne kellett volna hozzányúlni a hardverhez, ha a maximumot akartuk kifacsarni belőle grafikailag – tömegek vettek a Doom 2 miatt 486-ost, vagy ruháztak be 3D gyorsítókártyára a Quake 2 apropóján. Itt a Far Cry, hamarosan itt a Doom 3, és HL2 is a küszöbön toporog már – azaz itt az idő arra, hogy ismát beleöld a magyar átlagbérezés többszörösét a gépedbe... :-)
Ha már fejlesztesz, érdemes elgondolkodni egy új hangrendszer beszerzésén is. A Doom 3 Dolby Digital 5.1-ben szólal meg: az eredetileg Trent Reznor nagymester (Nine Inch Nails) által tervezett hangszekció – egyeztetési és pénzügyi problémák miatt – sajna ment a kukába, a zenét (pl. a főcím alatt hallhatót) Chris Vrenna szerezte, a hanghatásokat pedig házilag keverték ki a fiúk – az eredmény (állítólag) sokkoló, a Doom 3 tipikusan az a játék, ami nagyon sokat profitál abból, ha megfelelő módón – egy jobb surround cuccon keresztül – hallgatod.



Három év várakozás után öröm leírni: már csak három hét, és végre játszhatunk a Doom 3-al. Ez persze csak a PC tulajokra vonatkozik, az Xbox tábornak még minimum 2-3 hónapot kell várnia az áhított matériára. A Dobozos verzió nagyon korrektnek ígérkezik, játékmenetében / fegyvereiben / szörnyeiben / pályáiban ugyanaz, mint a PC-s változat – (szerintem egyáltalán nem vészes) grafikai kompromisszumokkal, kárpótlásként kooperatív játékmóddal megfejelve (PC-n a hírek szerint csak deathmatch lesz, a modkészítőktől persze bőségesen számíthatunk majd további, a multiplayer móduszt bővítő huncutságokra – az id most a single player élményre koncentrált).
Mit remélünk a Doom 3-tól? Magával ragadó játékélményt, szemkápráztató látványvilágot és legfőképpen nagybetűs HANGULATOT. Az eddig látottak alapján az id hatalmas tűzijátékkal tér vissza – mi pedig türelmetlenül várjuk, hogy ismét belemerülhessünk a Doom adrenalindús óceánjába.

ÍRTA: liquid, az 576 online munkatársa